A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés határozatai

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Állásfoglalás a közigazgatási reformról 

 Székelyföld választott önkormányzati tisztségviselői, mint a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés létrehozói és résztvevői,

  •  figyelembe véve, hogy Románia közigazgatási beosztása elavult, és átszervezésének szükségessége egyre gyakrabban kerül a közfigyelem középpontjába,
  • tekintettel arra, hogy a fejlesztési régiók újrarajzolása olyan sürgető prioritás, amely egyaránt érdeke Romániának és a Középrégióba természetellenesen beerőszakolt Székelyföldnek,
  • tekintettel arra, hogy a romániai közigazgatási reform nem mellőzheti a szubszidiaritás elvét, mint a demokrácia alapvető értékét, ezért a közigazgatási átszervezésnek a helyi közösségek akaratára kell épülnie,
  • figyelembe véve a Székely Nemzeti Tanács által 2003. október 26.-án kinyilvánított igényt, hogy Székelyföldnek önálló fejlesztési régióvá kell válnia,
  • tekintettel arra, hogy Romániának a közigazgatási reform során is tiszteletben kell tartania nemzetközi kötelezettségvállalásait, jelen esetben a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménybe,1 a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájába2 valamint a Regionális Önkormányzatok Autonómiájának Európai Chartájába3 foglalt kötelezettségeket,

határozottan kinyilvánítják:

 Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni Románia számára is, amelynek megfelelően, a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell.

Elfogadva a Gyergyóditrói Székely Nemzetgyűlés határozatát, Székelyföld határainak a Székely Nemzeti Tanács által elfogadott és Románia Parlamentje elé terjesztett Autonómia Statútumban szereplő határokat kell tekinteni.

Székelyudvarhely 2009. szeptember 05.

Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés





Határozat Székelyföld Autonómia Statútumának támogatására vonatkozóan


Székelyföld választott önkormányzati tisztségviselői, mint a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés létrehozói és résztvevői,

- figyelembe véve, hogy Székelyföld polgárai népszavazáson nyilvánították ki akaratukat, hogy igénylik Székelyföld autonómiáját,

- tekintettel arra, hogy a népek önrendelkezési joga egyetemes emberi jog, amely minden népet megillet, és az autonómiák európai gyakorlata épp a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek számára teremti meg az önrendelkezés államon belüli intézményeit,

- tekintettel arra, hogy Románia egyoldalú kötelezettséget vállalt az Európa Tanács 1201/1993 számú ajánlásának teljesítésére, amely előírja a nemzeti kisebbségek azon jogát, hogy azokban a régiókban, ahol többséget alkotnak, sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges jogállással rendelkezzenek,

- figyelembe véve, hogy a Székely Nemzeti Tanácsnak Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezete, megfelel a székely hagyományoknak és összhangban van a nemzetközi jog mai normáival,

- tekintettel arra, hogy Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását; 

elhatározzák 

1. Támogatják Székely Nemzeti Tanácsnak Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetét, amelyet az autonóm Székelyföld alaptörvényének tekintenek, minden rendelkezésükre álló törvényes eszközzel segítik annak parlamenti beterjesztését, beleértve egy állampolgári törvénykezdeményezés támogatását.

2. Településeiken népszerűsítik a tervezetet, terjesztik nyomtatott és digitális változatát, előadásokat szerveznek, hogy a választópolgárok azt minél alaposabban megismerhessék.    

Székelyudvarhely 2009. szeptember 05.

Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés





Határozat a népszavazások kiírásáról 


Székelyföld választott önkormányzati tisztségviselői, mint a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés létrehozói és résztvevői,

- figyelembe véve Székelyföld lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát, melynek megfelelően igénylik Székelyföld autonómiáját,

- tudatában annak, hogy a népszavazás a közvetlen demokrácia általánosan elfogadott eszköze, és a közösségi akaratnyilvánítás leghitelesebb módja, 

- figyelembe véve, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése „megjegyzi, hogy az Európa Tanács legtöbb tagállamában olyan közösségek léteznek, amelyek erős kulturális, politikai és történelmi identitással rendelkeznek, és amelyek nem csupán régiók, de népek és társadalmak, ugyanakkor szembetűnő kollektív önazonossággal rendelkeznek attól függetlenül, hogy régióként, nemzetiségként, országként határozzák meg őket, ám nem alkották meg önálló államukat. Ennek ellenére látható megkülönböztető jegyekkel rendelkeznek, amelyek politikai akaratot jeleznek az önkormányzatiság elérésére,”

- tekintettel arra, hogy a Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése szerint „az említett helyzeteket mindig demokratikus eszközökkel kell megoldani, például választások, referendum, alkotmányos és intézményi reform, illetve új területi entitások létesítése útján, a végső döntéseket pedig kizárólag az állampolgárok bevonásával lehet meghozni, hiszen végső soron az állampolgároké a döntés joga.”1

- tekintettel arra, hogy felvételekor az Európa Tanácsba Románia egyoldalú  kötelezettséget vállalt az Európa Tanács ajánlásainak teljesítésére,

- figyelembe véve, hogy a hatályos Romániai jogszabályok a közigazgatási határok módosítását népszavazáshoz kötik,  

elhatározzák  

 Népszavazásokat írnak ki Székelyföld településein a közigazgatási határok megváltoztatására vonatkozóan, hogy Székelyföldet, mint különálló, autonóm közigazgatási egységként törvény által létre lehessen hozni. Vállalják a népszavazások megszervezését, bírósági meghiúsításuk esetén pedig közösen fordulnak az Európai Tanács Parlamenti Közgyűléséhez, hogy ezúton bírják rá a román hatóságokat Románia nemzetközi kötelezettség vállalásainak tiszteletben tartására.

Székelyudvarhely 2009. szeptember 05.

Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés





Határozat Székelyföld jelképeiről


Székelyföld választott önkormányzati tisztségviselői, mint a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés létrehozói és résztvevői,

  •  tudatában annak, hogy sikeres autonómiák ott működnek, ahol a helyi közösségek összefogása erős regionális identitásra épül,
  • felismerve az önkormányzatokra háruló felelősséget a székely közösségi tudat jelképeinek elfogadtatásában,
  • tekintettel arra, hogy a meggyökeresedett szokások, a népszerűvé vált jelképek a választók akaratát fejezik ki

elhatározzák 

1. a Székely Himnuszt, amelynek zenéjét Mihalik Kálmán szerezte, szövegét Csanády György írta, Székelyföld himnuszának nyilvánítják

2. A Székely Nemzeti Tanács által 2004. január 17.-én elfogadott címert, amelynek képi megjelenítését jelen határozat szerves részét képező függelék tartalmazza, Székelyföld címerének nyilvánítják,

3. A Székely Nemzeti Tanács által 2004. január 17.-én elfogadott zászlót  és lobogót, amelyeknek képi megjelenítését jelen határozat szerves részét képező függelék tartalmazza, Székelyföld zászlajának és lobogójának nyilvánítják,

4. A SIC rövidítést, Székelyföld rövidített regionális jelzésének nyilvánítják, és nemzetközi szabványosítását minden eszközzel segítik.

5. A székelyföldi önkormányzatok gondoskodnak arról, hogy a hatáskörük alá tartozó közintézmények Székelyföld jelképeit, a közösség méltóságának megfelelően használják. 

Székelyudvarhely 2009. szeptember 05.

Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés





Határozat a széki önkormányzati társulások létrehozásáról


Székelyföld választott önkormányzati tisztségviselői, mint a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés létrehozói és résztvevői,

- tudatában annak, hogy a székely székek az önszerveződő székelység közösségmegtartó intézményei voltak, olyan jól körülhatárolható földrajzi tájegységek, amelyek mindegyike a népi kultúra sajátos értékeit őrizte,

- felismerve, hogy a jövőben is megtartói és erősítői lehetnek annak a regionális identitásnak, amely Székelyföld autonómiájának előfeltétele,

- tekintettel arra, hogy Székelyföld Autonómia Statútumában a székely székek az autonóm Székelyföld közigazgatási egységeiként jelennek meg,

- élve azzal a közigazgatási törvény kínálta lehetőséggel, hogy az önkormányzatok társulhatnak és közös regionális célok megvalósításáért együttműködhetnek

elhatározzák

 A székely székek önkormányzatai, sajátos regionális érdekeik megjelenítésére, közös érdekeik védelmére, közös programok végrehajtására nyolc önkormányzati társulásba tömörülnek. Ezek az önkormányzati társulások a következők: Bardóc-Miklósvárszék, Barót székhellyel, Csíkszék, Csíkszereda székhellyel, Gyergyószék, Gyergyószentmiklós székhellyel, Kézdiszék, Kézdivásárhely székhellyel, Marosszék, Marosvásárhely székhellyel, Orbaiszék, Kovászna székhellyel, Sepsiszék, Sepsiszentgyörgy székhellyel, Udvarhelyszék, Székelyudvarhely székhellyel

A székely székek önkormányzati társulásainak programját, együttműködésük tartalmát az illető önkormányzatok által kijelölt szakértői munkabizottságok fogják kidolgozni.

Székelyudvarhely 2009. szeptember 05.

Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés 





Határozat a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés intézményesítéséről


  Székelyföld választott önkormányzati tisztségviselői, mint a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés létrehozói és résztvevői,

- tudatában annak, hogy Székelyföld sajátos regionális érdekeinek megjelenítése és érdekeinek védelme közös felelősségük,

- felismerve, hogy a sajátos regionális érdekek között első  helyen áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetének megfelelő autonóm közigazgatási szervekkel, és különleges jogállással rendelkezzen,

- tekintettel arra, hogy a különleges jogállást biztosító Autonómia Statútum parlamenti elfogadásáig a legmagasabb közhatalmi szintet az önkormányzatok képviselik, amelyek a majdani autonóm Székelyföld meglevő építőköveinek kell tekinteni,  

- tudatában annak, hogy szükséges a jövőben is közös döntéseket hozni és együttműködni a közös célok valóra váltásáért, 

elhatározzák  

1. A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést a székelyföldi közélet konszenzusra épülő intézményi keretének tekintik, a közösen hozott döntéseket végrehajtják,

2. A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés évente legalább egyszer rendes munkaülésre ül össze,

3. A döntések előkészítésére, végrehajtásuk követésére a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés ideiglenes állandó bizottságot választ, amely követi az első határozatok végrehajtását, és ezekről a nagygyűlés részére jelentést készít, előkészíti és egy éven belül meghirdeti a következő nagygyűlést, elkészíti a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés ülésrendjének és működésének szabályzattervezetét.

Székelyudvarhely 2009. szeptember 05.

Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés





Határozat Székelyföld autonómia törekvésének képviseletéről az Európa Tanács és az Európai Unió intézményeiben


  Székelyföld választott önkormányzati tisztségviselői, mint a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés létrehozói és résztvevői,

- tudatában annak, hogy Székelyföld autonómia törekvésének előmozdításában fontos szerepet tölthet be az a regionalizációs folyamat, amely az Európai Unióban végbemegy

- tudatában annak, hogy az európai régiók szerepének, súlyának növekedését Székelyföld javára kihasználni csak következetes képviselettel és a kapcsolatok tudatos és célorientált építésével lehet, 

- tekintettel arra, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése folytatni kívánja együttműködését az európai regionális szervezetekkel, főleg az Európa Tanács Kongresszusával és annak Regionális Kamarájával, azért, hogy közös eljárást fejlesszen ki és kiaknázza azt az óriási potenciált, amely a jövő Európájának regionalizmusában rejlik,

- tekintettel arra, hogy Székelyföld önkormányzatai képviselettel rendelkeznek, mint az Európa Tanács Kongresszusának Regionális Kamarájában, mint Európai Parlament Régiók Bizottságában,

elhatározzák

Programot dolgoznak ki azokkal a feladatokkal, amelyet az Európa Tanács Kongresszusának Regionális Kamarájában, valamint az Európai Parlament Régiók Bizottságában az elkövetkező időkben végezni kell.

Megkereséssel fordulnak az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése és az Európai Parlament magyar képviselőihez, hogy Székelyföld autonómiatörekvését képviseljék, és közös programokat dolgozzanak ki Székelyföld népszerűsítése és regionális önkormányzásának valóra váltása érdekében.

Székelyudvarhely 2009. szeptember 05.

Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés

SZÉKELY NEMZETI TANÁCS - CONSILIUL NAŢIONAL SECUIESC
SZEKLER NATIONAL COUNCIL

520009 Sepsiszentgyörgy / Sfântu Gheorghe, Konsza Samu utca 21
Tel.: +40 267 318.180, e-mail: office@sznt.ro
2006 - 2010 © Minden jog fenntartva! All rights reserved! Toate drepturile rezervate!

Webhosting:
server.ro